Milyen típusú klímák szerelésével, javításával, karbantartásával foglalkozunk?
- Daikin
- Samsung
- Panasonic
- Midea
- LG
- Fisher
- Toshiba
- Fujitsu
Klíma karbantartás, tisztítás - mikor?
Egyes gyártók a garancia feltételeként megkövetelik az évente x számú karbantartást. Azt azonban nem szabják meg, hogy ez mikor történjen. Fűtés üzemmódban a beltéri egység hőcserélője száraz, csak a szűrők telítődhetnek porral, ellenben hűtés során a beltéri egység hő szerélője hidegebb környezeténél, így ott pára csapódhat ki, ami melegágya lehet a szennyeződésekkel bejutó gombák elszaporodásának is.
Ha csak évente egyszer szeretnénk karbantartatni légkondicionálónkat, akkor a hűtési időszak vége a legindokoltabb időpont erre. A karbantartásnak ki kell terjednie a kültéri egység hőcserélőjének sűrített levegős tisztítására, a beltéri egység portalanítására, fertőtlenítésére, gombátlanítására, a szűrők tisztítására, valamint a rendszer tömörségi vizsgálatára, és a gáznyomás ellenőrzésére.
A szemcseszűrők állapotát az előlap felhajtását követően magunk is rendszeresen ellenőrizzük, és ha indokoltnak látjuk, zuhany alatt mossuk ki, majd szárítsuk meg.
Ha a garancia fenntartása miatt tisztíttatjuk a klímaberendezést, mindig őrizzük meg a számlát.
Mi dönti el mekkora teljesítményű légkondicionáló kell egy helységbe?
Az első és legalapvetőbb tényező a helység mérete, a hűteni vagy fűteni kívánt tér légköbméter száma. Lényeges, hogy általában hány fő szokott még a helységben tartózkodni és milyen tevékenységet végeznek az adott térben. Egy iroda és egy edzőterem igényei közt komoly eltérések lehetnek. Ezen felül az eredményt manipulálhatják egyéb hőterhelési tényezők, mint mennyire sok ablak van az adott szobán, mennyire süti a nap, hogy van kivitelezve a világítás, milyen vastagak a falak.
Az inverteres és on-off klíma különbségei
Az inverteres és a hagyományos klíma készülékek közt a legalapvetőbb eltérés a fordulatszám szabályozás. Ennek révén kevesebb és fokozatosabb terhelés mellett nagyobb szintű hűtési és fűtési hatékonyságot érhetünk el. A légkondicionálók leadott névleges teljesítménye nő, ezzel szemben fogyasztásuk pedig erőteljesen csökken. További előnye az inverteres gépeknek, hogy sokkalta csendesebbek, illetve egyenletesebb hőérzetet biztosítanak, így növelve a komfort érzetet. Továbbá jóval hamarabb képesek lehűteni egy azonos méretű teret, mint on-off testvéreik. Az inverteres klímák élettartama hosszabb.
Az inverteres légkondicionálók hátrányai
Az inverteres készülékek ára magasabb és esetleges meghibásodásuk esetén a szerelési költségük jóval magasabb. Ennek oka a nagyobb anyagköltség és a komplexebb technológiák alkalmazása. Viszont 2013-tól betiltották az on-off készülékek behozatalát az EU területére. Csak a meglévő készletek eladása engedélyezett. Így rövid időn belül eltűnnek a forgalomból.
Mono gépek
Egy mono készülék egy beltéri egységből és egy kültériből áll.
Multi klímák
A multi készülékek egy kültéri, de több beltéri egység kombinációiból állnak. Természetesen ennek összetételét a hűteni kívánt tér, vagy terek különféle tulajdonságai határozzák meg. Sok esetben a magasabb árú multi készülékek helyett javasolt több mono készülék beépítése. Természetesen a mono légkondicionálók teljesítménye összeadódik.
Főbb klímatípusok:
- Oldalfali
- Mobil
- Parapet
- Légcsatornázható
- Kazettás
A klimatizálás története
A klímákról még a köztudatban az él, hogy csak légtérhűtésre használt eszközök. A valóság az, hogy az elmúlt években a klímák a hideg teremtésen túl az egyik leghatékonyabb árérték arányban lévő fűtési módszerré is váltak. Sajnos az ebben rejlő lehetőségeket a társadalom még nem mérte fel helyesen, így nem terjedt el eléggé. Kiépítése sokkal könnyebb, kevesebb pénzbe kerül és kevéssé bürokratikus, mint egy gázcirkó vagy konvektor beépítése. Továbbá egy valóban fűtésre optimalizált jó energiaosztályú klímával való fűtés jóval olcsóbb lehet egy modern gázcirkónál is. Akkor adott esetben egy távhős fűtés megoldás árairól ne is beszéljünk. Továbbá vannak olyan helyek és körülmények, amelyekben egyéb alternatíva nem is volna megvalósítható.
A jelenleg használt légkondicionálók többsége úgynevezett osztott (split). Ez a definíció azt jelenti, hogy a kültéri egység (kondenzátor) és a beltéri egység (elpárologtató) külön van választva.
Az ember és az állat történetének kezdete óta bizonyítottan próbálja saját komfortja érdekében hűteni magát. Az ember tovább ment, ő már a teste hűtésén túlmutatóan élet és munkaterei hőfokát is igyekezett manipulálni. Természetesen kezdetben egyszerűbb megoldásokhoz nyúltunk, előszeretettel kerestük az előnyösebb klímájú barlangokat, vermeket, árnyékos helyeket. Egyiptomban i. e. 5000-ben már előszeretettel használták a vízpárologtatásos hűtő módszereket. Az ókori Rómában a vízhálózat és csatornarendszer adta lehetőségeket használták ki egyes épületek falainak lehűtésére, ezáltal az életterek komfortosabbá tételére. A modernkori légkondicionálás alapjait Michael Faraday fizikus és feltaláló alapozta meg 1820-ban Angliában. Ráébredt, hogy a sűrített és cseppfolyósított ammónia, ha elpárologtatják, akkor hűteni képes. Ezen elv alapjain üzemelnek az abszorpciós elven működő hűtőkészülékek, például a hűtőszekrények, de az ilyen típusú készülékek hatásfoka nem a legoptimálisabb. Ezért a hatékonyabb kompresszor használata a jellemzőbb a mindennapokban. Viszont az abszorpciós készülékek ideálisak olyan helyekre ahol nem áll a rendelkezésünkre elektromos áram, hisz elegendő mondjuk gázpalack segítségével hőt előállítanunk. További előnye a hangtalan üzemelés. Dr. John Gorrie fizikus 1824-ben olyan kompressziós berendezést alkotott, amellyel jeget állított elő, aztán ezzel a levegőt hűtötte.
Az első valódi klímákat ipari céllal gyártották. Ennek oka a készülékek mérete és ára volt.
Az elektromos légkondicionálás 1902-ben jelent meg. Az első elektromos modellt a The Carrie Air Conditioning Company of America készítette. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek a készülékek kifejezetten veszélyesek voltak. Ekkoriban csak olyan technológiák álltak rendelkezésre, amelyeknél a hűtőközeg gáz mérgező, robbanásveszélyes vagy fokozottan gyúlékony volt.
Thomas Midgley, Jr. az 1920-as években kezdte el alkalmazni – freon néven – a már veszélytelen gázt (chlorofluorocarbon CFC). Ez már nem volt mérgező, sem robbanékony, netán gyúlékony. Mi több, még szagtalan is volt. Ennek köszönhetően a mindennapokban is elterjedhettek az egyéni felhasználás területén is a hűtőszekrények és a klímák. Viszont kiderült, hogy ez utóbbi gáz bizonyos fajtái fokozottan környezetszennyezők.
Egyes Freon vegyületeket az az R12 és az R22 típusút a huszadik század végére betiltották, mert kiderült, hogy szerepe a globális felmelegedésben és az ózonréteg rombolásában jelentős. Ezt az R407C és az R410A váltotta fel. A jelenlegi kutatások szerint ezek ártalmatlanok.
Hívjon bizalommal!