Milyen típusú gázkészülék javításával (cseréjével) foglalkozunk?
- Tűzhely
- Gáz konvektor
- Fali fűtő
- Fali vízmelegítő
- Fali gáz kazán
- Álló gáz kazán
- Fali kombinált gáz kazán
- Álló kombinált gáz kazán
Fég, Junkers, Bosch, Vaillant, Saunier Duval, Hajdu, Ariston, Beretta, Immergas, Unical, Demrad, Westen, Baxi, Wolf, Viessman, Ferroli, Radiant, Remeha, Buderus
Miért fontos a gázkészülékek karbantartása?
A gázkészülékek karbantartása, azért fontos, hogy a gázkészülékek biztonságosan, a lehető legjobb hatásfokkal működjön a fűtés és a meleg vízellátás. A mai rezsi díjak mellett ez nem mindegy. Pl.: ha a meleg víz hőfokát az egyéni saját hőérzetnek állítjuk be, akkor nem kell hidegvizet kevernünk hozzá, így víz, ill. gázfogyasztást is lehet csökkenteni, ill. nem károsítjuk a gázkészülékünket, ezzel növelve az élettartalmát, ami a magas alkatrész árak mellett sem elhanyagolható tényező.
Tudni kell, hogy a gázkészülékek akkor üzemelnek biztonságosan és optimálisan, ha minden évben legalább egyszer a karbantartás, a tisztítás és a szakszerű beszabályozás el van végezve. Ezt a mai jogszabályok szerint csak gázigazolvánnyal rendelkező regisztrált gázkészülék szerelő szakemberek végezhetik el.
Az Ön készülékét tiszta állapotban történő üzemre tervezték!
A gázkészülékekben létrejövő égési folyamatoknál nagyon fontos az elégetett földgáz, és az égés táplálására bevezetett levegő aránya. Optimális égés esetén a berendezés csak mérsékelten bocsát ki széndioxidot, (ez a savas eső oka!), egyáltalán nem keletkezik szénmonoxid (ez okozza a halálos baleseteket), és a felhasznált gáz jó hatásfokkal termel hőt, így kíméli a pénztárcánkat. Az égéshez szükséges levegő meglepően nagy mennyiségű, egy átlagos gázkészüléknél körülbelül 20-50 köbméter óránként. Ez a levegő mindig tartalmaz szennyeződést. Ennek mértéke több tényezőtől függ, nyilvánvalóan kevesebb egy hegyi faluban lévő üdülőház kazánhelyiségében, és jóval nagyobb egy poros ipari környezetben. A készülékbe kerülő por, és más szennyező (Pl.: különböző szálló anyagok, hajszállak, állatszőr, szösz, aerosolok, stb.) anyagok lerakódnak a készülék minden részén, de elsősorban az égőtérben okoz problémákat. Természetesen az un. zárt égésterű készülékeknél ezek a szennyeződések általában nehezebben alakulnak ki.
A gáz mint veszélyforrás!
Azt mindenki tudja, hogy a gáz levegővel keveredve robbanó elegyet képez, mely mindenféle gyújtó hatás (nyílt láng, izzó tárgy, villamos szikra, sőt műszálas ruha elektrosztatikus feltöltődése) esetén azonnal robban.
Az már kevésbé ismert, hogy ennek a robbanó keveréknek a létrejöttéhez, különösen PB gáz esetén viszonylag kevés gáz elegendő. Nem árt, ha tudjuk, hogy az ún. alsó robbanási koncentráció, tehát amely gázmennyiség esetén robbanásveszély fennáll: földgáz esetén 5%, PB gáz esetén 1,5%. Tehát egy köbméter (1000 liter) levegőben elegendő 50 liter földgáz vagy 15 liter PB gáz a robbanásveszélyhez!
A magas szénmonoxid tartalma miatt régebben oly sok mérgezést okozó városi gáz Magyarországon már sehol sem kerül alkalmazásra. Tudnunk kell, hogy a ma alkalmazott földgáz és PB gáz ugyan mérgező alkotókat nem tartalmaz, de tartós belégzése légzészavart végső soron fulladást okoz. A robbanási és egészségügyi veszély csökkentésére, az esetleg szivárgó gáz észrevehetőségének biztosítására a gázt mesterségesen szagosítják; ennek eredménye a jól ismert "gázszag".
Gázszag észlelése esetén a gáz lezárásával, gyújtóhatás elkerülésével, megfelelő szellőztetéssel mindent meg kell tennünk biztonságunk érdekében, és természetesen mielőbb szakemberhez kell fordulni. Enyhe gázszag esetén megpróbálkozhatunk házilag is a hiba helyének felderítésével, amihez egy pohár ultrás víz és egy ecset a megfelelő eszköz. A megtalált hiba elhárítását ekkor is jobb szakemberre bízni. Előfordulhat ugyanis, hogy hiába húzzuk utána a hollandit, a benne lévő tömítést már régen "megette" a gáz. Az alkalmazott tömítőanyagoknak ugyanis pentán állónak kell lenniük, hogy ez ne fordulhasson elő.
A gázfelhasználás során nem csak az elégetlen gáz szivárgása okozhat balesetveszélyt, hanem a nem megfelelően megoldott égéstermék-elvezetés miatt a tartózkodási térbe jutó égéstermék is. Az égéstermékben mindig jelen lévő széndioxid légzészavart és fulladást okoz, a szénmonoxid pedig már igen kis mennyiségben belélegezve is halálos méreg.
Fontos tehát, hogy ne csak gázszag esetén foglalkozzunk a gázkészülékkel, hanem akkor is, ha jellegzetes égéstermék szagot érzünk. Gyakrabban előforduló enyhe fejfájás már komoly figyelmeztető jel lehet, hogy a lakásban lévő gázkészülékkel nincs minden rendben.
Hogyan lehet észrevenni a karbantartás szükségességét?
Több jel mutatja azt, hogy a készüléket ellenőrizni, karbantartani kell:
1. A begyújtás hangosan robbanásszerűen történik.
2. A készülék burkolata melegszik, esetleg a festés elszíneződik.
3. A gázláng sárgásan ég, a láng hosszú imbolygó.
4. Ha a készülék burkolatát kézzel megütjük a gázláng hirtelen, elszíneződik, besárgul.
5. Az égő felületén szennyeződés található, ez az égést kisebb nagyobb felületen akadályozza, az égőn reve, olvadt fém, korom, hamu található.
6. Elektronikus gyújtású készüléknél a gyújtási folyamat hosszabb ideig tart, a készülék ismételt gyújtást kísérel meg, a készülék nem kezd működni, hibajelzést ad, a hibát törölni kell, a készüléket ki-be kell kapcsolni a gyújtás ismétléséhez.
7. A láng felett lévő hőcserélő felülete nem tiszta, vastag hamuszerű bevonat fedi, kormos, esetleg foltokban vörösen elszíneződött.
8. Kombi készülékek esetén a használati meleg víz hőfoka csökken, vagy ellenkezőleg a vízmennyiség csökkenésével egy időben rendkívül felmelegszik, és nem szabályozható.
9. Az addig a legkisebb meleg vízcsap nyitásra beinduló készülék csak teljesen kinyitott csapra kezd működni, esetleg egyszerre több csapot is ki kell nyitni.
10. A gázkazánok hangja megváltozik, sustorgó-forrás közeli hangokat ad, esetleg pattog, csattog, csörög.
11. Indirekt melegvíztárolóknál a felfűtési idő megnő, a készülék ki-be kapcsolgat, a meleg víz mennyisége lecsökken.
Miért érdemes a karbantartást rendszeres időközönként elvégeztetni?
A legfontosabb az, hogy minden más műszaki berendezéshez hasonlóan a gázkészülékek is kevésbé hibásodnak meg váratlanul rendszeres karbantartás esetén.
Szinten tartható a berendezés jó hatásfoka, ezzel a bevezetett gáz tökéletesen ég el, a távozó égéstermék nagyon kevés környezettre káros anyagot tartalmaz ezzel Ön is tett valamit az egészséges környezetünk megőrzéséért, azzal együtt, hogy a gázkészülék élettartama nő, a fogyasztása csökken, így pénz is megtakarít.
Milyen előnyei származnak a fogyasztónak abból, ha a karbantartás időpontját előre hozza?
ekintettel arra, hogy nincs még hideg, az időpont rugalmasan egyeztethető, ha kiderül hogy a készüléket javítani kell, vagy esetleg a fűtési rendszeren, a gázellátáson, kéményen kell változtatni, ezekre van idő, nincs kapkodás, nincs fagyoskodás.
A gázközösség tagjai közül többen egyedi árakat alkalmaznak az előrehozott karbantartásokra, így jelentős anyagi megtakarítás érhető el.
A korszerű gázkészülékek megvédik a felhasználót?
A gázkészülékek elsősorban olyan biztonsági berendezéseket tartalmaznak, amelyek a közvetlen életveszély elhárítását szolgálják.
Sajnos előfordulhatnak (főleg szabálytalan szerelések, és átalakítások esetén) olyan üzemállapotok, amikor a készülék védelme hatástalan.
Elvileg lehetséges lenne a berendezés hatásfokát folyamatosan mérni, de ennek megoldása a készülékek árát a megfizethetetlenségig emelné.